Kedves mindenki,
Jelentem jol vagyok, szerencsesen hazaertem Nairobibol, most van egy kis idom meselni nektek.
Nagyon gyorsan kozeledik a hazautazas pillanata, alig 2 hetem maradt meg. Most mar kezdek szomoru lenni emiatt. Nagyon megszerettem itt, megszerettem az embereket, az idojarast, mindent. Az hiszem az embereken kivul a nyugodt eletmod fog legjobban hianyozni. Ugyanis itt Afrikaban az ido nagyon relativ: senki sem siet sehova, mindenki raer. Megszoktam mar azt, hogy ha Lilian bemegy a varosba es azt mondja "I'll be back in some 30 minutes" azt jelenti, hogy 3 ora mulva meg nem jott haza. Nagyon erdekesen fejezik ki magukat, azt mondjak peldaul, hogy "wait some few minutes", na ez aztan lehet akar egy ora is.
Az iskolanak sajnos vege lett, a gyerekek vakaciora mentek, az iskolat bezartak majus 5.-ig. Most is volt egy vizsga idoszak, a gyerekek nagyon ugyesek voltak, jol teljesitettek. A 6. osztalynak volt egy korzeti jellegu vizsgaja is, ami egyseges volt minden iskolaban. Nagyon ugyesen teljesitettek, a kornyek osszes iskolajanal jobbak voltak, nagyon buszke voltam rajuk.
Itt Kenyaban nagy gondot jelent a szemet. Nincs szemetdomb, nincs szemetes ceg. Egyszoval mindenki egyszeruen kidobja a haz melle a hulladekot, aztan egy reszet elegetik, masik reszet meg szetszorjak az allatok. Az utacan is mindenki ledobja a szemetet, mert nincsenek szemetesek. Ez egy nyugatinak eleg nagy lelkiismeti gondot jelent, ezert probaltam az iskolaban megtanitani a gyerekeket arra, hogy bizony nem jo dolog csak ugy ledobni a szemetet, sokkal egyszerubb osszegyujteni es elegetni. Szemetesvedreket vettem minden osztalynak, es megigertek, hogy ezentul minden szemet oda kerul. Hat betartottak az igeretet, delig minden szemetes tele volt, a fel fuzetuket kiteptek csak azert, hogy hasznalhassak az uj szemeteseket. Viccesek voltak nagyon.
No comments:
Post a Comment